„túl jó voltál” – avagy a terézanyukat miért hagyják el mindig?

Emberek jönnek és mennek az életünkben. Különféle szerepeket töltenek be a miénkben, és különböző szerepeket töltünk be mi az övékében. Néha dominánsak vagyunk, néha zsarnokok. Máskor pedig mi vagyunk Terézanyuk. A nők, akik befogadják a pasit, feljavítják, majd azok otthagyják őket. De miért? #egyperces. * Lógok a semmiben. Itt ülök a szoba közepén egy felfordított […]

„látszatharmónia. ebben nőttél fel” – élet egy passzív-agresszív társ mellett

A passzív-agresszív emberekkel nehéz együtt élni. Minden válaszuk olyan, mint az őrölt bors a szembe, minden ígéretük szertefoszlik a semmiben, mégis újra és újra esélyt adunk nekik, hátha megváltozik. Hátha egyszer kiáll magáért. Hátha egyszer őszintén véleményt formál. Nem egyszerű. #egyperces * Ma különösen utálom az anyádat és az apádat. Fél órája piszkálsz. Még a […]

azt érzem, együtt lélegzünk, de nem szívjuk el egymás elől a levegőt

Néha minden jó és minden összejön. Ilyenkor sok a mosoly, az érintés, a pillangók repkednek a hasatokban. Egyperces arról, amikor tudod, hogy jó ember mellett vagy. * Ma pont úgy láttalak téged, mint a romantikus filmekben azokban a jelenetekben, amikor az arcéleden megcsillan a nap fénye. Azokra a jelenetekre gondolok, amelyek alatt megszólal a zene, a dallamosabbik, lágy […]

én bújós vagyok, te nem. két külön világ vagyunk – mégis működik

Valamiért él az a tévhit, hogy a szerelmespárok két felének nagyon hasonlónak kell lennie. Pedig ez nem mindig van így. Egyperces arról, mikor két különböző világ talál egymásra. * Mindig mosolyognom kell, amikor reggel felkelünk, és csipás szemmel odateszem főni a kávét. Én kávézom csak, enélkül nem indulhat el a reggel. Te mindig kinevetsz, úgy […]

„Fogalmad sem volt, mennyire szép vagy” – Hamuba sült pogácsa egy lánytól az anyjának

Az anyák szerepe fontos. Sokáig ők tanítanak minket, felkészítenek az életre, felpakolnak pici csomagokkal, amiket aztán apránként kibontogatunk az életünk során. Aztán vannak dolgok, amiket mi tanítunk meg az anyukánknak. Például, hogy szeresse magát, és lássa meg a szépséget abban, amit a tükörben lát. Egy #egyperces novella következik. * Anya, te drága kincs! Hidd el […]

jégszív

Néha a legnagyobb nyárban is beköszönt a tél a szívetekbe. Amikor azt hiszitek, most jön egy hosszú-hosszú nyári időszak, és nem számítotok rá. Egy hideg fuvallat befúj a mellkasotokba, és minden, ami addig ott élt és virágzott, megdermed. Ismerős? A szívek élete már csak ilyen. Olyanok, mint a főnixmadár. Életükben többször meghalnak, majd újra feltámadnak […]

instant boldogság

Néha, a nagy boldogságkeresésben elfelejtünk hinni abban, hogy lehetséges igazán boldognak lenni. Valamiért azt hisszük, hogy boldognak lenni csak akkor jó, ha sokáig tart, még jobb, ha örökké. Pedig az az igazság, hogy a boldogság nem egy állandó állapot. Hogy is lehetne az? Ha az lenne, nem tudnánk, hogy boldogok vagyunk. Ellenben ha jut néha egy-egy […]

karácsonyi csoda

Rozi húsz perce mocorgott a piros bársonyszéken. Cipője talpa ütemesen dobogott a fekete-fehér kockás laminált padlón, fehér lambadaszoknyájának legfelső fodra merő gyűrődéssé vált két keze alatt. Amint észbe kapott, összedörzsölte a tenyerét. Nyirkos volt; beletörölte a szoknyája oldalába. Még öt perc – gondolta. Felnézett a vele szemben álló ajtóra, amelyre nagy betűkkel ki volt írva: Maion, főangyal […]

nem megy. már megint nem. bassza meg

A szerelmek bonyolultak. Kívülről könnyű megmondónak lenni, de amikor benne van az ember, egyáltalán nem egyszerű döntéseket meghozni. Szakítani, kilépni egy kapcsolatból végképp nem. #egyperces * Elhatároztam, hogy ma meg fogom mondani, végre. Nem halogathatom tovább, mert kifolyik a szemem ennyi képmutatástól. Undorodom magamtól, de gyötrődöm is. Úgy érzem magam, mint aki derékig beleragadt a […]

aranyhal

Helló, én vagyok az, az aranyhal, tudjátok, a mesékből. Véletlenül mindig kifognak, és ha kifognak, akkor csodálkoznak, örülnek, majd kívánnak hármat. Nem mintha abban olyan sok köszönet lenne. Az emberek már korábban sem tudták eléggé értékelni azt, amijük volt. Kívánni sem tudtak rendesen, mert nehezen fogalmazták meg azt, hogy mire van szükségük. Gyakran olyan rosszul […]